Ballagási versek

"... Élni való minden élet, Csak magadnak hü maradj Veszteség nem érhet téged, Hogyha az lész, ami vagy." (Goethe)		"Emberi törvény kibirni mindent S menni mindig tovább, Még akkor is ha nem élnek már benned Remények és csodák." (Hemingway)
"Ne csüggedj, hisz ifjú vagy, S minden elérhetö, Ha van benned bátorság, Remény, s szeretni erö ... (Goethe)	.	"Tetteidnek tudjál örülni, más tetteit tudd megbecsülni, föként ne gyülölj egy embert se, s a többit hagyd az Úristenre!" (Goethe)
"Régi harcok, régi kopott könyvek Derü, mosoly, néha fájó könnyek Múlik minden, suhannak az évek Búcsút intünk fájó diákévek." (Hemingway)		"Az igaz ember hitét, meggyözödéseit nagy katasztrófák sem képesek sarkaiból kifordítani." (Jókai Mór)
"Én mondom Még nem nagy az ember De képzeli, hát szertelen Kísérje két szülöje szemmel a szellem és a szerelem. (József Attila)		"Igazi lelkünket akárcsak az ünneplö ruhánkat gondosan örizzük meg, hogy tiszta legyen az ünnepekre." (József Attila)
"Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másban moshatod meg arcodat. Légy egy füszálon pici él S nagyobb leszel a világ tengelyénél." (József Attila)		"Soha le nem mondani Soha el nem csüggedni Ha kell mindig újra kezdeni" (Kossuth)
"A haza örök, s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz." (Kossuth)		"Ember vigyázz, figyeld meg jól világod, ez volt a múlt, emez a vad jelen. - ... és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, hogy más legyen" (Radnóti Miklós)
"Ah vége, vége! Vagy ki tudja? Diák marad az ember, amíg él, Leckéjét a sírig tanulja: Nehezebbet folyvást a réginél!" (Reviczky Gyula)		"Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán lényeges az a szemnek láthatatlan" (Saint-Exupéry)
"...Mindenek fölött Légy hü magadhoz: így, mint napra éj, Következik, hogy ál máshoz se léssz. Isten veled: áldásom benned ezt Érlelje meg majd!" (Shakespere: Hamlet)		"Hinni a szépet, lehetetlent, Hogy egyszer valóra válik. Hinni a vágyban, akaratunkban. Ha kell hát bízni halálig." (Szabó Lörinc)
Függöny, szél, fátyol, A libbenö mától Búcsúzom. Fáj, de megteszem, Ha kérsz. Miért? Ki érti ezt? Nagyszívü kamasz Maradtam, lehet. A sok lomot magad után Nem bocsátom meg neked.		"Mi mindig, mindenröl elkésünk. Késö az álmunk, a sikerünk szívünk, nyugalmunk, ölelésünk Mi mindig mindenröl elkésünk." (Ady)
"Bár zord a harc, megéri a világ Ha az ember az marad, ami volt; Nemes, küzdö, szabadlelkü diák." (Ady)		"A szárny megnött üresen áll a fészek Csak álom volt a szép diákvilág S mint a fecske alkonyati szélben Ma szárnyat bont egy sereg diák." (Ady)
"Nem kívánom senkitöl, hogy csodás dolgot tegyen, de joggal elvárom mindenkitöl, hogy mindig ember legyen." ( Ady)		"Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élete kincsét, ámbár napja múl, Hanem lezárva ami benne földi, Egy éltetö eszmévé finomul, Mely fennmarad és nöttön nö tiszta fénye, Amint idöben, térben távozik, Melyhez tekint fel az utód erénye: óhajt, remél, hisz és imádkozik." (Arany János)
"Nemes önbizalom, de ne az önhittség Rugói lelkedet nagy célra feszítsék, Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben." (Arany János)		"Útjaink százfelé válnak, De szívünk egy célért dobog, Nekivágunk a küzdelmes mának, És épít karunk egy szebb holnapot..." (Arany János)